A magyar kormányfő előszeretettel sugallja magáról azt a képet, hogy ő egy racionális, a magyarok érdekeit keményen védő politikus, akire odafigyel a nemzetközi diplomácia, akit nem lehet zsinóron rángatni, és aki itthon mindent kézben tart. Most, amikor épkézláb érv nélkül blokkoljuk Svédország NATO-csatlakozását, és a folyamat egyre inkább egy kínos vesszőfutássá válik, mindez széttörni látszik. Öt pontban szedtük össze, hogyan.
A miniszterelnök telefonon beszélt Jens Stoltenberggel, aki ugyancsak bizakodva várja, hogy a parlament pontot tegyen az ügy végére.
A magyar kormánynak nincs kézzelfogható követelése a svédek felé, ezért azt az izmozást és hisztidiplomáciát, ami már több mint egy éve zajlik, nem lehet egy lapon emlegetni a most fináléba ért török–svéd, valóban téttel teli játszmával. Persze úgy, hogy nincsenek konkrét követeléseink, kiszállni is könnyebb lesz ebből a cirkuszból. Ami nem más, mint színtiszta politikai nárcizmus. Jobb esetben. Vélemény.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Le Figaro is a svéd NATO-felvételre vonatkozó török döntés utáni helyzetről ír. A Die Presse szerint az EU megvonhatja a támogatást Szlovákiától is. A Daily Telegraph az EU-ellenes pártok előretörésének esélyeit latolgatja. Gideon Rahman a tömeges migráció előnyeit tárgyalja a Financial Timesban. Timothy Snyder szerint nem Trump lesz a befutó az amerikai elnökválasztáson. A Die Welt katonai szakírója szerint aszimmetrikus háború kezdődött Oroszország ellen. Az eszkalálódó közeli-keleti helyzettel foglalkozik a Times. A Bloomberg szerint nem szabad összekeverni Benjamin Netanjahu illetve Izrael érdekeit. Emmanuel Macron jobbra fordul, írja a Finacial Times.
Nyilvánosságra került Orbán Viktor találkozóra invitáló levele, amelyben Svédország NATO-csatlakozásának ügyéről ír svéd kollégájának. Erre kapta azt a választ, hogy nem kívánnak vele tárgyalni.
Jens Stoltenberg félreérthetetlenül jelezte a magyar kormányfőnek: ideje elvégezni a házi feladatot.
A kormánypárt frakcióülése pedig február 21-én lehet a portál információi szerint.
Hozzátették, azért „remélik”, hogy Magyarország a lehető leghamarabb ratifikálja a NATO-csatlakozásukat.
A szlovák miniszterelnök „cinikus pragmatikus", írja a német lap szerzője, aki hozzáteszi, nem lehet szó nélkül hagyni a szlovák jogállamisági problémákat.
A magyar kormányfő budapesti látogatásra hívta Ulf Kristerssont.
David Cameron telefonon győzködte a magyar miniszterelnököt.
A lengyel miniszterelnök Kijevben közölte, hogy nem fogják elfelejteni azokat, akik csendben Vlagyimir Putyint támogatják.
A magyar-svéd kétoldalú kapcsolatok erősítéséről is beszélgetne Ulf Kristerssonnal a magyar miniszterelnök.
Brüsszelnek és a tagországoknak rugalmasabban kellene fellépniük az EU bajkeverőivel szemben, írja a Politicón megjelent véleménycikkében az ismert elemző.
A Miniszterelnöki Kormányiroda korábban azt közölte, hogy az emelések bejelentésének hagyományos időpontjában nem történt illetményváltozás, csak azt felejtette el hozzátenni, hogy korábban viszont történt.
Január 29-én, Ungváron találkozik Szijjártó és Kuleba, ahol „annyi órát töltenek el, amennyi csak szükséges a megegyezéshez".
A Libération az Iványi Gábor-féle egyház elleni kormányzati támadásokról ír. Donald Trump újraválasztása esetén az Egyesült Államok újra bezárkózhat, erre Európának készülnie kell, különben az új hidegháború vesztese lehet a Bloomberg szerint. A Világbank volt elnöke Ukrajna támogatása ügyében szólalt meg. A Wall Street Journal úgy látja, a republikánus szavazókat is megosztja, hogy támogassák-e vagy sem Trumpot. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Lázár János szerint pedig minden rendben lesz idén, a 2024-es év jó és bőséges lesz – kormánytagok jósolnak a TikTok-on.
A Neue Zürcher Zeitungban megszólaló Nyugat-Balkán-szakértő szerint Orbán Viktor és Milorad Dodik barátkozása veszélyes. Macron orbanizálódik, írja a francia Médiapart cikke. A Guardian újságírója szerint világszerte menetel a megújuló fasizmus. Yuval Noah Harari az izraeli politikáról fejti ki a véleményét a Die Weltben.
Az osztrák újságírás magyar születésű doyenje a Die Pressének adott interjút, melyben a demokráciák állapotáról és az osztrák belpolitikáról is beszélt.
