A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy egyelőre megjósolhatatlan, hogy Orbán a februári brüsszeli csúcson is kimegy-e kávézni.
Annyira más a magyar és az amerikai rendszerek berendezkedése, hogy Donald Trumpnak esélye sem lenne hasonlót felépíteni, mint amit Magyarországon Orbán Viktornak sikerült. Másra viszont lehet esélye, nyúlhat különleges lépésekhez, a Project Syndicate szerzője szerint pedig ezt megteheti úgy is, hogy a demokráciához hivatalosan nem is nyúl hozzá.
Nem sok nyugati vezető mondhatja el magáról manapság, hogy újévi üzenetet kap az orosz elnöktől.
A miniszterelnök az idén is egymás után adta hazafiaskodó életvezetési tanácsait, amelyeket hívei mint a mannát fogyasztanak.
Donald Trump lehetséges visszatéréséről ír a Bloomberg és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Putyin-rendszer természetét és az ukrajnai háború kilátásait fejtegeti a Neue Zürcher Zeitung. A New York Times szerint megrendültek azok a pillérek, amelyek az elmúlt 50 évben stabilizálták a világot. A Süddeutsche Zeitung a gázai rendezés lehetőségeit latolgatja, és ugyancsak az izraeli-palesztin háború kimenetelét, Netanjahu politikai mozgását elemzi a Guardian szemleírója. A Bloomberg szerzője szerint könnyen előfordulhat, hogy az álhírek megszabják a demokrácia egész jövőjét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből
Miközben várják a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését, Karsai Dániel öccse népszavazást kezdeményezett az eutanáziával kapcsolatban, mert a kormány hajthatatlan. A HVG-n november végén vitasorozat indult, amelyben jogászok, orvosok mellett Beer Miklós nyugalmazott püspök, Csányi Vilmos etológus, illetve Visky András és Tompa Andrea írók mondták el véleményüket.
Tavaly azt mondtuk az évzáróban, hogy "nincs olyan, hogy magyar külpolitika", csak olyan manőverek idegen vizeken, amelyek jól mutatnak itthon, a kommunikációban. Hogyan változott ez idén? Van-e stratégiája Orbán Viktornak? Miért szurkolunk annak, akinek a visszatérése közvetlen katasztrófába sodorhatná Magyarországot? Valóban változhat-e a széljárás Brüsszelben? Külpolitikai évértékelőnkben összefoglaltunk mindent, amit 2023 orbáni külpolitikája előrevetít 2024-re.
Kétmilliós közmédiás fizetését cseréli bő ötmilliósra Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként, amely posztra ráadásul korlátlanul újra kinevezhető. Viszont nem vezethet többé műsort az M1-en, és Habony Árpádnak is más cégvezetőt kell találnia londoni vállalkozásához. Arról pedig, hogy mit várhatunk az új hivataltól, Lánczi korábbi nyilatkozataiból, erős mondataiból próbáltunk képet kapni.
A két évtizedes luxemburgi külügyminiszterség után a minap nyugdíjba vonult Jean Asselborn szerint egy illiberális Orbán Viktor nem bonthatja le a közös európai értékeket. A tekintélyes politikus drámainak látja Európa, sőt a világ helyzetét, és azt tanácsolja, hogy az EU találja ki ismét önmagát, bizonyítsa, hogy szükség van rá.
Annak, hogy a magyar vezetés lépten-nyomon megtorpedózza Ukrajna támogatását, halogatja a svédek NATO-tagságát, viszont udvarol a Kremlnek, megvannak a gazdasági oka is.
A szovjet politika egykoron számíthatott a kapitalizmusban csalódott, nem kommunista nyugati értelmiségiekre, akik hinni akartak egy igazságosabb társadalomban. Putyin is talált külföldön híveket, akik diktatórikus hatalomgyakorlására tekintenek példaként.
A többség legfeljebb gazdag szülők vagy öröklés útján juthat saját otthonhoz. Az összes adásvétel vevőinek kevesebb mint fele volt 40 év alatt az elmúlt években.
Berobbant a Forbes gazdaglistájára a miniszterelnök veje. Gyarapodásának kulcsa az ingatlanbiznisz, a Waberer's és a magántőkealapok, de Tiborcz a sajtóértesülések szerint ott tevékenykedik a Budapest Airport megvásárlásánál is. Orbán Ráhel férje számára a jövő is fényesnek ígérkezik.
Hadházy Ákos feljelentését a rendőrség elsőre elutasította, az ügyészség viszont újra elrendelte a nyomozást.
Egy évvel ezelőtt a világ komoly reményekkel várta az orosz megszállók elleni tavaszi ukrán ellenoffenzívát, ám a végül nyárra halasztott támadással nem sikerült elérni a kitűzött célokat, például az Oroszországot és a Krímet összekötő orosz közlekedési folyosó átvágását. A 2024-es év még nagyobb megpróbáltatásokat rejthet Ukrajna számára.
Az akkumulátorgyártás erőltetett fejlesztése éppen abban „segít”, hogy benne maradjunk a közepes jövedelmi csapdában – állítja Éltető Andrea közgazdász-kutató. Az ázsiai cégek betelepítése kapcsán a szükséges víz előteremtése jelenti a legnagyobb problémát.
